Minden településnek vannak különböző funkciókat ellátó területei. Bizonyos területek, tömbök lakás célra szolgálnak (a belterületen ezek aránya a legnagyobb). Mások közösségi célúak (rekreáció, szolgáltatások, közlekedés). Többnyire peremi kerületekre kerülnek az ipari és mezőgazdasági funkciók. Természetes, hogy a belső, jól elérhető területek értéke a legnagyobb, és itt nem csak a forintban kifejezett értékre gondolunk.

Teljesen nyilvánvaló, hogy minél több ember érdeklődésére tart számot egy funkció, annál központibb helyet kell elfoglalnia. Így a központ közelében kell lennie a buszpályaudvarnak, a Polgármesteri Hivatalnak, a kórháznak, az okmányirodának. Nézőpont kérdése, hogy az uszoda vagy a kormányablak fontosabb-e, de egészen biztos, hogy mindkettőnek viszonylag a városban “belül” kell elhelyezkednie. Minden település a „Helyi Építési Szabályzat”-tal és a „Szabályozási Terv”-vel írja elő, hogy hol mi épülhet, mely területek milyen funkciót szolgálhatnak.

Mi a helyzet Gödöllőn? Városunknak különleges adottsága a központi területeken elhelyezkedő zöldterületek (parkok) nagy aránya. Kihasználtságuk tovább növelendő, növelhető. Néhány nagyon szerencsétlen magyar kisvárossal (pl. Veresegyház, Érd – melyeket szokás „lepényfalunak” nevezni) ellentétben Gödöllőnek van szerkezete: van központi terület, főtér, amely körül szűkebb körben találhatók nagy népsűrűséggel jellemezhető tömbházas területek, kicsit nagyobb sugarú körben pedig különböző lakóterületek, kijjebb ipari területek. Hosszú évtizedek alatt alakult így. (Az más kérdés, hogy a tízemeletes panelházaknak semmi keresnivalójuk egy ekkora város központjában – kedvezőtlen esztétikai hatásuk felújítással, korszerűsítéssel vagy akár részleges visszabontással csökkenthető.)

Az alábbi ábrán Gödöllő műholdfelvételére ráillesztettem a belterület közelítőleges határát és a Szabadság téri szökőkút (mint a város központja) köré rajzolt 1 ill. 2 km sugarú köröket (10-15, ill. 25-30 perc sétával megtehető távolságok). Látható, hogy rengeteg zöldterület található viszonylag a központban (Kastélypark, Alsópark, Erzsébet-park, Temető, Egyetem) – kicsit túl sok is. A kastélypark hátsó része, az Alsópark fákkal sűrűn benőtt részei nem hasznosulnak, karbantartásukra nincs erőforrás de igény se igazán. Az is látszik, hogy már a belső körön belül is vannak hasznosítatlan zöldterületek elsősorban a Röges városrészben. A Fenyves, Blaha távolsága a belvárostól légvonalban ~3 km. Az itt lakók a központot autóval fogják megközelíteni forgalmi és parkolási gondokat okozva.

1. ábra: Gödöllő műholdfelvételen, a központ köré rajzolt 1, ill. 2 km sugarú körrel, a belterület határvonalával.

Szerencsétlen dolog, hogy az M3 autópálya kettészeli a várost, ráadásul a környező terepszinthez képest magasan vezetve (a város területén belül szeli át a Rákos-patak völgyét). Ezzel az örökséggel a zajvédő falak építésén túl nehéz bármit is kezdeni. Közepesen szerencsés a kedvezőtlen talajadottság miatt csak a közelmúltban beépített, viszonylag központi terület kereskedelmi célú hasznosítása (Tesco, Stop Shop és környéke). Mivel ezek közösség funkciót látnak el, hasznos, hogy viszonylag központi területen helyezkednek el. Ugyanakkor a városközponttól viszonylag kijjebb elhelyezkedő területkről van szó; a kereskedelmi egységek kifejezetten az autóval érkezőket célozzák meg / nekik kedveznek, és az érdeklődést, a forgalmat a város központjától, a többnyire helyi vállalkozóktól a multi cégek felé terelik.

A közelmúltban (~ 5év) megugrott a lakás célú építkezések száma. Ennek követnie kellene a fent leírt tendenciát: a többlakásos társasházaknak a városközpont közelében, a jó közlekedésű területeken kell épülniük; a kertesházaknak pedig kijjebb. Ehelyett azt látjuk, hogy többlakásos társasházak épülnek pl. a Rét utcában, új parcellázások létesülnek a Fenyvesben (a központtól 3-4 kilométerre), miközben mezőgazdasági területek vannak a Rögesben, a városközponttól gyalogos távolságra. A Rét utcába költözők esetleg a főváros „peremkerületének” tekintik Gödöllőt és az autópálya közelsége miatt költöznek oda – nem fognak integrálódni a város közösségébe, nem lesznek annak szerves részévé. Mindezeknek is eredménye a sokat emlegetett közlekedési dugók, amelyek kényelem és környezetvédelem szempontjából is aggályosak.

Mi tehát a teendő? A rengeteg belső zöldterület közösségi célú használatát intenzifikálni kell: tó, kalandpark, újabb játszóterek, sportpályák: minden ilyesminek ott van a helye. A település peremi területeinek parcellázását, belterületbe vonását le kell állítani. Szabályozási oldalról meg kell oldani, hogy a belső területeken többlakásos, a kor igényeit kielégítő társasházak épülhessenek – természtesen parkolóhellyel. A központhoz közeli, belterületbe nem vont területeket mielőbb be kell vonni, föl kell parcellázni (az autópálya menti sáv meghagyásával). Újabb telkeket kell kialakítani a Rögesben, a Rákos-patak Szilháti ága mentén zöld sáv meghagyásával. A külsőbb részeken nem szabad több társasházat létesíteni.

2. ábra: Gödöllő szabályozási terve a Rögest feltáró tervezett utakkal.

Speciális helyzetben van az Egyetem, mely Gödöllőnek viszonylag központi helyén található (helyesen), mégis a várostól valamelyest külön (a vasút elválasztó hatása miatt). Célszerű volna a Campust valamelyest jobban integrálni a városba, illetve kérdés, hogy valóban szükség van-e ennyi „tangazdaságra” és egyéb oktatási célú mezőgazdasági területre az egyetem közvetlen környezetében; a város szempontjából értékes, belső területeken.